Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Búcsúcédula - Bűnbocsátó cédulák

2008.05.31

 

 

Luthert az úgynevezett bűnbocsátó cédulákkal kapcsolatos egyházi magatartás késztette arra, hogy radikális tanaival a szélesebb nyilvánosság elé lépjen. A középkori egyház búcsú [római katolikus fogalom és gyakorlat: a bűnök erkölcsi jóvátételének eszköze, a bűnökért járó büntetésnek részbeni vagy teljes elengedése, a megtisztulás egyik lehetősége; a bűnbocsánat szentségéhez kötődik] felfogása az volt, hogy az elkövetett bűnökre bizonyos igazolások megvásárlásával feloldozást lehet nyerni. Az így befolyt pénzből a Vatikán a római Szent Péter Székesegyház építését kívánta finanszírozni. A bűnbocsátó cédulákkal kapcsolatos visszaélések különösen is egy Tetzel János nevű szerzetes nevével fonódtak össze. Ennek felismerése arra ösztönözte Luthert, hogy nyilvános tézisekben foglaljon állást a búcsúk ügyében, és általában az egyház életének kérdéseiben. A hagyomány szerint 95 tételét úgy hozta nyilvánosságra, hogy azokat kiszögezte a wittenbergi vártemplom kapujára 1517. október 31-én. Ehhez a naphoz köthető a reformáció kezdete.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Gutember első nyomtatványai közül búcsúlevelek vagy bűnbocsánatlevelek

(Oszi, 2018.05.21 15:35)

A búcsúlevelek vagy bűnbocsánatlevelek már kézírásban és táblanyomatokon is terjedtek;
egyházi megrendelésre készültek, az egyház kereskedett velük. Aki megvásárolta őket, annak
teljes búcsút, bűnbocsánatot adott, illetve ígért. Gutenberg két búcsúlevele 1454-ben, illetve
1455-ben készült; ezek az első biztosan datált nyomtatványai. Az egyik 30, a másik 31 sort
tartalmaz.
http://mek.oszk.hu/01600/01625/01625.pdf
9.oldal

udvoz@let.em

(Üdvöletem, 2010.07.23 22:42)

A protestantizmus irányába elfogult történetírás erősen eltúlozza azt ‘búcsúcédulás’ dolgot. Ezzel kapcsolatban a legtöbben körülbelül azt hiszik, hogy “a katolikus Egyház régen pénzért osztogatta a bűnbocsánatot.” Azonban ez a mese nem más, mint a legrosszabb fajta hitvitázó irodalom és vallásgyűlölet kitalálása. Soha az Egyház bűnbocsánatot pénzért se nem ígért, se nem adott. A búcsúk elnyerését néha bizonyos jócélú adakozáshoz kötötte mint feltételhez s ezt Luther korában egyes túlbuzgó szerzetesek oly ügyetlenül és ferdítve hirdették, mintha maga a jótékonycélú adomány lenne a búcsú megszerzésének ára. Ezt azonban az Egyház sohasem tanította s a búcsúval való visszaélések ellen maga is azonnal közbelépett. A búcsú egyébként maga sem “bűnbocsátás”, hanem csak bizonyos ideiglenes büntetések elengedése az Egyház oldozó és kötő hatalma alapján.

A búcsúcédulák botrányos árusítása a protestáns felkelés egyik kiváltó oka volt. Az árusítást a Tridenti Zsinat meg is tiltotta, és a visszaéléseket elítélte (ugyanúgy, ahogy ez utóbbit már korábbi zsinatok is megtették, pl. 1215, 1245, 1274 és 1312. években tartott zsinatok). Azonban Luther Márton továbbment, és egy idő után nem csak a búcsúkkal való visszaélést, hanem magát a búcsú tanítását is kétségbe vonta, azt állítva, hogy ez a gyakorlat szemben áll a Biblia tanításával. Nos, ez nem éppen így van:

Az igaz keresztények többsége, akik eljutottak Krisztushoz (azaz a szentek), sokkal többet szenvedtek, mint amennyi Isten igazságos ítéletéhez elegendő lett volna. Pl. Jézusnak, illetve a katolikusoknál még Máriának, semmi bűne nem volt, mégis szenvedett/szenvedtek. Az Egyház tartja, hogy ezek a „pluszok” nem vesznek kárba, hanem azok, akik bűnbánatot tartanak, kérhetnek a maguk számára ebből az egyházi kincsből. Az Egyház meghatározza ennek módját, és annak, aki azt elvégzi, jóváírja azt. így az ember „búcsút vesz” a bűneiért kijáró ideiglenes büntetésétől (nem a bűnétől!). Ezt nevezzük búcsúnak. A Katolikus Egyház a múltban pár esetben elkövetett bűnös visszaélések miatt soha sem fogja eltörölni ezt a csodálatos elvet és gyakorlatot. A búcsú tanítása a purgatóriumnál is tárgyalt tanításhoz is kapcsolódik (ideiglenes büntetés, jóvátétel), de még szorosabban függ össze a szentek közösségével. Az érdemek átruházása, a helyettesítő szenvedés a „közösség” egy csodálatos és mély együttműködése, amelyben Krisztus misztikus Testének közösségi és egységes természete fejeződik ki.

Bővebben: http://www.depositum.hu/bucsuk.html

Re: udvoz@let.em

(Nagy József, 2012.01.29 21:21)

Nem tudom hogy lett a fenti szövegben a bűnbocsátó cédulákból - búcsúcédula?? Óriási melléfogás van az említett szövegben emiatt - szerintem...

Re: Re: udvoz@let.em

(Boér Péter Pál, 2015.02.12 23:22)

A búcsú (latinul: indulgentia) egy katolikus bűnbánati vallásgyakorlat, amely a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert bűnért járó, ideigtartó büntetés elengedése.

Re: Re: Re: udvoz@let.em

(Oszi, 2018.05.21 14:46)

A XII. századtól kezdve a pápák pénzért megvásárolható bűnbocsátó cédulákat is kiállítottak, amelyek révén a vétkes a büntetés egy részétől mentesülhetett anélkül, hogy az üdvössége veszélybe került volna. Eleinte még a bűn alóli feloldozás feltétele volt a gyónás és a bűnbánat, később azonban a búcsúcédulák megvétele automatikusan bűnbocsánatot jelentett (anélkül, hogy a bűn elkövetője a legcsekélyebb mértékben megbánta volna bűnét!).
https://ado.hu/rovatok/ado/a-romai-szent-peter-bazilika-epitesenek-adozasi-hattere

Re: Re: Re: Re: udvoz@let.em

(Oszi, 2018.05.21 14:51)

Egy másik forrás a magyar könyv története
A pozsonyi bűnbocsátó levél
http://mek.oszk.hu/01600/01601/html/