Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.09.26

Ökológiai katasztrófák

Megdöbbentő módszer életünk meghosszabbítására

Naponta majdnem ötven faj hal ki a Földön. A nagymértékű csökkenés jelentősen befolyásolhatja mindennapi életünket, ezért a biodiverzitás megóvása az emberiség fennmaradásának biztosítását jelentheti. Az ökoszisztéma egyensúlyának védelmét célzó óvintézkedések jellegéről az utóbbi években eltérő szakértői vélemények születtek. A demilitarizált övezetekben, katonai zónákban és katasztrófa-sújtotta területeken burjánzik a természet.

Az élővilág sokszínűsége különböző szempontok szerint értelmezhető: élőhelyek sokfélesége, fajok összessége, fajokon belüli genetikai változatosság. Régen a környezet és a sokféleség megőrzése azt jelentette, távol tartani az embert a természettől. A világ nemzeti parkjainak megalkotása azon az elképzelésen alapult, hogy az ember állandó és folyamatos jelenlétét ideiglenesre korlátozzák. Az utóbbi években azonban a természetvédelem e módjának megítélése gyökeresen megváltozott – olvasható a The Economist elemzésében.

A környezet képének átformálása, egy nagy park elkerítése gyakran nem célravezető eljárás, a helyi lakosság kiszorítását eredményezheti. A legtöbb állatot olyan területre terelik be, melynek drótkerítéssel övezett határát rögtön az aszfalt követi. A környezetvédők jelenleg abban értenek egyet, hogy a természetet és az embert az eredeti helyzetben, az eredeti állapotban kell tudni együtt kezelni. A tudósok szerint a Föld – beavatkozás nélkül – maga őrzi meg azokat a ritka helyeket, ahová az embernek egyszerűen nincs belépési lehetősége. Azokon a területeken, ahonnan az ember általában menekülni kényszerül, a flóra és a fauna meglepő gyarapodása és fejlődése fedezhető fel.Erre bolygónk számtalan példával szolgál. Az Új-Guinea nyugati térségében található Foja-hegység esőerdeiben különösen gazdag állat- és növényvilág található, ahogy az Észak- és Dél-Korea közötti 155 mérföldes demilitarizált zónában is. A keskeny földsáv, mely a Koreai-félszigeten 248 kilométer hosszan fut végig, az elmúlt hatvan évtizedben vált „védett" területté. Amíg a mezőgazdaság és ipar máshol előretört, addig ez a lakatlan terület védelmet és menedéket nyújtott két veszélyeztetett madárfajnak, az amurinak és a vörös-koronás darunak. Ezen az elhagyatott területen él még az ázsiai fekete medve, a kócsag és egyes szakértők szerint a rendkívül ritka szibériai tigris is.

 Édentől Nyugatra

 

Az emberi tevékenység és az erőszakos „parkosítás" káros hatásának egyik legjobb példája az Indiai-óceánban található Chagos-szigetek. A brit gyarmat 110 négyzetkilométeres, széles belsejében gyönyörű lagúna található. Az angol kormány 1200 őslakost telepített át a szigetről a szomszédos Mauritiusra az 1960-as évek végén, hogy egy amerikai-brit katonai bázisnak adhasson helyet a szigetcsoport legnagyobb részén, Diego Garcia-n, mely ma is működik. Ugyanakkor Chagos ad otthont a világ hat legegészségesebb korallzátonyának, ezért a Chagos Conservation Trust természetvédelmi csoport védett övezetté szeretné nyilvánítani a katonai okokból kifolyólag megőrzött területet. A kitelepített szigetlakók azonban azt tervezik, egy nap visszatérnek és az őseiktől tanult halászó-vadászó életmódot folytatják.

Talán a Föld egyik leghíresebb, akaratlanul létrehozott „parkja" a Csernobil környéki terület, melyet az 1986-os atombaleset után kiürítettek. A környezetvédők a közvéleményt komolyan meglepő kijelentést tettek – tudósította az Economist. A megfigyelések szerint a sugárzás eddig csak kis mértékben befolyásolta a helyi vadvilágot. Más szakértők azonban azt állítják, 24 évvel a katasztrófa után is elmondható, a fák állapota nem kielégítő, és a területen számos mutáció lépett fel a növényvilágban. Azonban mindkét fél egyetért abban, hogy Földünk igazi túlélőnek tekinthető, néha a legsúlyosabb emberi beavatkozást is legyőzi.
Végül úgy tűnik, a The Economist elemzőjének igaza lehet, amikor megállapítja: „A kellemetlen igazság az, hogy a véletlen és erőszakos halál a legolcsóbb formája a természetvédelemnek".

Felmérések

 

Az Európai Közösségek Bizottságának 2008-as tanulmánya szerint (The Economics of Ecosystems and Biodiversity, TEEB) 2050-re valószínűleg a 2000-ben még meglévő természeti területek 11%-a tűnik el, az alacsony intenzitású gazdálkodásba vont földek 40%-a pedig erősen intenzív művelés alá kerülhet. A felmérés szerint a tengerek élővilága is súlyosan károsodhat. 2030-ig a korallzátonyok 60%-a pusztulhat el a halászat, a szennyezés, az invazív idegen fajok és a korallok kifakulása következtében.

A fajok pusztulásának következményei

A fejlődő országokban az energiát még mindig közel 50%-ban a faanyag biztosítja, így az esőerdők kiirtása a szegényebb országok helyzetének romlását, valamint a természetből és a természettel együtt élő népcsoportok lakóhelyének elvesztését eredményezheti.
Az ember majdnem 7000 növényt és 100 állatfajt használ fel étkezési célokra, a növények többsége emellett a gyógyszerek elkészítésének alapját képezi, ezért a biodiverzitás elvesztése az élelmiszerkészletek csökkenését jelentheti.

A Földön számos faj segíti elő a vizek és a levegő tisztulását, valamint a talaj termékenységének fenntartását és javítását. Így a víz-, oxigén- és szénkörforgás biztosításának alapvető feltétele az élőlények jelenléte.Az élővilág sokszínűsége különböző szempontok szerint értelmezhető: élőhelyek sokfélesége, fajok összessége, fajokon belüli genetikai változatosság. Régen a környezet és a sokféleség megőrzése azt jelentette, távol tartani az embert a természettől. A világ nemzeti parkjainak megalkotása azon az elképzelésen alapult, hogy az ember állandó és folyamatos jelenlétét ideiglenesre korlátozzák. Az utóbbi években azonban a természetvédelem e módjának megítélése gyökeresen megváltozott.

 
 

A környezet képének átformálása, egy nagy park elkerítése gyakran nem célravezető eljárás, a helyi lakosság kiszorítását eredményezheti. A legtöbb állatot olyan területre terelik be, melynek drótkerítéssel övezett határát rögtön az aszfalt követi. A környezetvédők jelenleg abban értenek egyet, hogy a természetet és az embert az eredeti helyzetben, az eredeti állapotban kell tudni együtt kezelni. A tudósok szerint a Föld - beavatkozás nélkül - maga őrzi meg azokat a ritka helyeket, ahová az embernek egyszerűen nincs belépési lehetősége. Azokon a területeken, ahonnan az ember általában menekülni kényszerül, a flóra és a fauna meglepő gyarapodása és fejlődése fedezhető fel.

Erre bolygónk számtalan példával szolgál. Az Új-Guinea nyugati térségében található Foja-hegység esőerdeiben különösen gazdag állat- és növényvilág található, ahogy az Észak- és Dél-Korea közötti 155 mérföldes demilitarizált zónában is. A keskeny földsáv, mely a Koreai-félszigeten 248 kilométer hosszan fut végig, az elmúlt hatvan évtizedben vált "védett" területté. Amíg a mezőgazdaság és ipar máshol előretört, addig ez a lakatlan terület védelmet és menedéket nyújtott két veszélyeztetett madárfajnak, az amurinak és a vörös-koronás darunak. Ezen az elhagyatott területen él még az ázsiai fekete medve, a kócsag és egyes szakértők szerint a rendkívül ritka szibériai tigris is.

Édentől Nyugatra

 
Chagos-szigetcsoport

Az emberi tevékenység és az erőszakos "parkosítás" káros hatásának egyik legjobb példája az Indiai-óceánban található Chagos-szigetek. A brit gyarmat 110 négyzetkilométeres, széles belsejében gyönyörű lagúna található. Az angol kormány 1200 őslakost telepített át a szigetről a szomszédos Mauritiusra az 1960-as évek végén, hogy egy amerikai-brit katonai bázisnak adhasson helyet a szigetcsoport legnagyobb részén, Diego Garcia-n, mely ma is működik. Ugyanakkor Chagos ad otthont a világ hat legegészségesebb korallzátonyának, ezért a Chagos Conservation Trust természetvédelmi csoport védett övezetté szeretné nyilvánítani a katonai okokból kifolyólag megőrzött területet. A kitelepített szigetlakók azonban azt tervezik, egy nap visszatérnek és az őseiktől tanult halászó-vadászó életmódot folytatják.

Talán a Föld egyik leghíresebb, akaratlanul létrehozott "parkja" a Csernobil környéki terület, melyet az 1986-os atombaleset után kiürítettek. A környezetvédők a közvéleményt komolyan meglepő kijelentést tettek - tudósította az Economist. A megfigyelések szerint a sugárzás eddig csak kis mértékben befolyásolta a helyi vadvilágot. Más szakértők azonban azt állítják, 24 évvel a katasztrófa után is elmondható, a fák állapota nem kielégítő, és a területen számos mutáció lépett fel a növényvilágban. Azonban mindkét fél egyetért abban, hogy Földünk igazi túlélőnek tekinthető, néha a legsúlyosabb emberi beavatkozást is legyőzi.

 

 Ökológiai katasztrófák képei az új Times világatlaszban

Domokos Katalin2007. 09. 07., 8:48Utolsó módosítás: 2007. 09. 12., 16:06

ELŐZŐ123456KÖVETKEZŐ

eszközök:

Drámai változások követhetők nyomon a The Times legfrissebb, szeptember 3-án megjelent átfogó világatlaszának (The Times Comprehensive Atlas of the World) oldalain. A globális klímaváltozás és az emberi tevékenység - elsősorban a vízválság miatt felépült gátak, öntözőrendszerek - nyomán földtörténeti léptékkel nézve drasztikus sebességgel rajzolódnak újra bolygónk egyes területei. Melyek a leglátványosabb változások?

Ajánlat

Három Földre lehet szükségünk 2050-reAz emberiség történetében példátlan természetpusztításról adott számot a WWF által készített 2006-os Élő Bolygó Jelentés. A jelentés szerint a túlfogyasztás következményeként a gerinces fajok mintegy harmada tűnt el az utolsó három évtizedben, a Föld erőforrásai pedig egyre inkább kimerülőben vannak.

India az élre tör - világnépesség 2050-benNem telik el 50 év, és India lekörözi Kínát, Nagy-Britannia Franciaországot, Japán viszont kikerül a Föld első tíz legnépesebb állama közül. Lesznek olyan országok is, amelyek népessége a mostani 40 százalékával lesz kevesebb.

Ajánlat

A környezeti katasztrófák hatásait már a The Times világatlaszának korábbi kiadásai is nyomon követték, ám az idei atlaszban minden korábbinál több, mintegy fél tucat komoly változást kellett megjeleníteni a térképeken - számolt be Mick Ashworth, a kiadvány főszerkesztője. Az atlasz 1895 óta jelenik meg újra és újra aktualizált formában, a legutóbbi kiadás óta négy év telt el - ezalatt a kartográfusok folyamatosan frissíttették az adatokat. A legfrissebb minden korábbinál bőségesebb információt tartalmaz.

Duzzadó megavárosok, növekvő népesség

A 2008-as év mérföldkő lehet az emberiség történetében: a történelem során először haladja meg a városban élők száma a vidéken élőkét. 1970 és 2000 között az emberiség városban élő részének száma több mint kétszeresére nőtt. A The Times világatlaszának becslése szerint 2030-ra a városlakók a teljes globális népesség 60,2%-át fogják kitenni, ez az arány 1970-ben még 36,8% volt. Az 1950-es kiadásban még csupán New York, a 1975-ösben 5 város - New York, Tokió, Sanghaj, Mexikóváros és Sao Paulo - szerepelt a 10 millió lakost elérő megavárosok kategóriájában, ám a 2007-es atlasz már 18 megavárost említ. 2015-re várhatóan 22-re emelkedik a 10 milliós népességű városok száma - beleértve az első afrikaiakat, Lagost és Kairót; az első 21 között pedig egyetlen európai város sem szerepel majd. 2030-ra a Földön ötből három ember él majd városban - szól a világatlasz becslése. Földünk népességének egyötöde, több mint 1,3 milliárd ember ma Kínában él - Sanghajban és Pekingben egyenként több mint 10 millióan.

Az atlasz előrejelzése szerint 2050-ig bolygónk népessége további 3 milliárddal nő. Bár a globális népességnövekedés üteme évek óta csökken, nem igaz ez Ázsiára - mára ezen a kontinensen él a Föld össznépességének több mint 60%-a, s néhány országa, pl. Afganisztán és Pakisztán jóval a globális átlag feletti ütemben népesedik be. Kína viszont jóval a globális átlag alatt teljesít, és az előrejelzések szerint 2050-re már India lesz Földünk legnépesebb országa.

Jóllehet az emberiség egyre gyarapszik, ez nem áll Európára; a népességcsökkenésben zömmel a volt szocialista országok - Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország és Oroszország - járnak az élen.

Változó vizek

Földünkön a klímaváltozás és az emberi tevékenység következtében helyenként a folyók kiszáradása, máshol a tengerszint emelkedés okoz gondokat. Néhány fontosabb változás:

  • a közép-ázsiai Aral-tó 1967-es állapotához képestvizének 75%-át elveszítette
  • a Holt-tenger vize 25 méterrel lett alacsonyabb, mint 50 évvel ezelőtt
  • az afrikai Csád-tó 1963 óta 95%-ára zsugorodott
  • a Rio Grande, a Sárga-folyó, a Colorado és a Tigris egyes szakaszai nyaranta teljesen kiszáradnak, az év bizonyos részében pedig vizük nem éri el a tengert
  • a térképeken újra kellett rajzolni Bangladesh tengerpartját, miután a heves esőzések és az emelkedő tengerszint miatt a partszakaszokat elöntötte a tenger
  • a csendes-óceáni Kiribati, Tokelau, Tuvalu, Vanuata és a Marshall-szigetek a tengerszint emelkedése miatt komoly veszélybe kerültek

Zsugorodó hegyóriások

A 2003-as kiadás óta bolygónk hegycsúcsai közül jónéhány lett alacsonyabb, így például az új-zélandi Mount Cook, amelynek csúcsáról 1991-ben egy földcsuszamlás 14 millió köbméternyi sziklát és jeges iszapot zúdított alá - jelenleg 3754 méteres. Méterrekkel lett alacsonyabb a tanzániai Kilimandzsáró is, az elmúlt 100 év során a csúcsait borító jégnek 80%-át elveszítette  - a legfrissebb adatok szerint a hegy csúcsa, a Kibo 5892 méter magas.

A The Times világatlaszában elénk tárulnak a globális klímaváltozás és az emberi tevékenység bolygónk felszínére mért leglátványosabb csapásai. A következő oldalakon ezek közül mutatunk be néhányat térképeken és műholdfelvételeken.

  1. Ökológiai katasztrófák képei az új Times világatlaszban
  2. A Három-szoros erőmű a Jangce folyón
  3. Az antarktiszi jégmező összeroskadása
  4. Eltűnik a Föld egyik legnagyobb tava
  5. Elpusztult a termékeny félhold mocsarainak nagy része
  6. Egy másik szellem: a Csád-tó

ELŐZŐ123456KÖVETKEZŐ

eszközök:

Tetszett a cikk? Igen Nem

  • Tudomány
  • Világűr
  • Egészség
  • Múlt-kor
  • Időjárás
  • Magyar űrutazó

Fokozódó fényszennyezésMagyarországon, a Zselici Tájvédelmi Körzetben jöhet létre Európa első csillagos égbolt rezervátuma. Eközben Budapesten a Duna kivilágításával növelnék a környezetszennyezés egyik kevéssé ismert formáját, a fényszennyezést. Pedig a fényszennyezésnek több káros hatása van, mint azt elsőre gondolnánk.

További hírek:

Antarctica: egy kiállítás képei a Déli-sarkról

Génfúziók indítják útjára a prosztatarákot

Exhumáltak egy viking királynőt

Még több hír

VIDEA

Több száz tudományos témájú videó!

T-Online Térkép

Címkeresés és útvonaltervezés!

LINKTÁR

csillagászategészségtörténelemjogorvostudományidőjárás

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.